Kicsi lányaim
Semmire nincsenek tekintettel... egyszerűen most gyakoroljak a kreszre, miközben Polina állandóan a sarkamban van, most ezt most azt kell csinálni. Etetni kell, tehát főzni, és az egész lakás szalad, mert ha én nem csinálom más aztán pláne. Mások tehát a lányaim csak a rumlit a koszt gyártják folyamatosan. Nem tudok velük mit csinálni!
Hozzá voltak szokva hogy semmiből nem kell kivenni a részüket, mert apa úgyis segített nekem.
Mostmeg? Most álljak neki vizsga előtt takarítani, hogy ne legyek felkészült? Itt 3 napi nem takarítás után úgy néz ki a lakás mint 2 hónapi nem takarítás után. Aztán persze jönnek a vendégek- Direkt nem mentem ki tegnap sem, hogy nem jöjjön senki mikor én nem akarom, erre mi történik???? ?Hát a drága Mira lányom sarkig nyitva hagyta a kaput, és a postás bácsi nem a bejárati ajtóig, hanem egyenesen az én szoba ajtómig besétált szó nélkül!!!! Ez már a pofátlanság teteje.. és miért? Egy kibaxott egyszerű levelet átadni, amit be is lehetne dobni!
Nem bírom idegekkel, ha szétnézek a lakáson hogy mi van itt...
Délben jön egy ismerősöm... Aztán mi megyünk át köszönteni a szemközti nénit. (márha lesz mivel...) Ugyanis Mira a vett poharakból egyet összetört, tehát másik garnitúrát kell venni (összecsomagolva van 6 db) Polinára nem figyeltem ma reggel kellőképpen és kibontotta a bonbont is amit oda szántunk. (Merci) hát nagyon csodás ez a nap..
Mellesleg 20 éve hogy anyukám meghalt a ballagásom estéjén, ez is rányomja a bélyegét. Holnap kresz vizsga... és kivagyok totááááááááááááááááááááááálllllllllllllllllllllllllll mert senki nem segít a gyerekvigyázásban, a takarításban, a főzésben, a mosásban, stb.. mindenki csak azt látja hogy ez a nő olyan trehány, olyan lusta, folyton gép előtt ül(het) mivel mindig blogol, iwiwezik stb.. De én időközönként ülök le a géphez- más se szól hozzám egész nap, legalább ennyi társaságom van!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Polina most tévézne... semmi gondja de ordibál, hogy ANYA, ANYA ANNNYYYAAAAAAAAAAAAAAAAAA ÉS TANULJAM A KRESZT...