Mire ő jött a szekrényeiért hogy elvigye, én kipakoltam, most meg szalad a ház. Ő meg csak ígéri.. ígéri és ígéri, de nem segít. Segítettem neki az udvaron szinte én hordtam hátra az egész gallytömeget amit levágott- ő meg soha nem segít nekem.

Ma azt mondta Mirának, hogy ő hívott engem(ami nem igaz) és hogy holnap eljön de majd menjenek sétálni, mert nem akar a közelemben lenni.

Nem tetszik neki ha oda megyünk albérletbe ahol ő lakik abba a városba. Hogy is tetszene?

Hiszen ő egy független új életet kezdett el, amibe MI (nem csak én) nem illünk bele. Beleillik amit nekem köszöhet az a jó kis összeg...

Sajnos senkit nem érdekel a sérelmem, a romákat pártolják mindenfele, ha bajuk van, de egy szimpla magyar embert???Na azt aztán nem!

JA, ÉS AKINEK MESÉLEK RÓLA, DE MÉG NEM ISMERI, és végül mégis találkozik vele, persze mit mond??? Hogy milyen kis csendes, rendes stb... Hát persze, nyilván én hazudok...

És ez nagyon fáj, hogy az emberek a látszatra, látvány szerint ítélkeznek.